Budapesten annyi gyönyörű látnivaló, annyi gyönyörű épület található, hogy ha turistaként csöppennénk a városunkba, csak ámuldoznánk a rengeteg csoda láttán. Talán mi itt lakók kicsit megszokjuk a körülöttünk elhelyezkedő építészeti remekműveket. Azért néha így is odaszegeződik a szemem egy-egy ilyen varázslatra, és most egészen pontosan a VII. kerület legbékésebb, leginkább szemet gyönyörködtető utcájára gondolok, ahol igen sokat közlekedem. Itt található Budapest egyik legszebb, frissen felújított szecessziós villája, a ResoArt, amely egy csodálatos Zsolnay-kiállítással nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
A villát, amely a Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkán helyezkedik el Kőrössy Albert Kálmán, a magyaros szecesszió képviselője tervezte, mintegy 120 évvel ezelőtt. Mostani tulajdonosa két ütemben, archív felvételek alapján varázsoltatta újjá.
Kiállítás a villában
A tárlat alapjául Szabó András gyűjtő és üzletember fél évszázad alatt létrehozott, mintegy 1000 darabos páratlan kollekciója szolgál, amely most először kap nyilvánosságot.
A vezetett bejárások alkalmával a látogatók megismerhetik a Zsolnay kerámiák aranykorának tekinthető első ötven év kiemelkedő alkotásait, valamint a szecessziós gyűjtemény lenyűgöző darabjait.
De miért is lehetünk annyira büszkék mi magyarok a mára már fogalommá vált Zsolnay-porcelánra?
A Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát Zsolnay Miklós alapította 1852-ben, a tönkrement lukafai keménycserép manufaktúra berendezéseiből. 1854-ben idősebb fia, Zsolnay Ignác gondjaira bízta a gyárat, de a kezdetlegesen felszerelt, kézi munkaerőre berendezett, tőkehiánnyal küszködő üzem nem bírta a piaci versenyt, így a tönk szélére jutott. Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos (Zsolnay Miklós kisebbik fia) mentette meg, amikor 1865-ben átvette a vezetést Ignác bátyjától.
Vilmos addig kísérletezett a különféle agyag- és mázfajtákkal, amíg az ország első művészi kerámiát gyártó üzemévé fejlesztette az egykori kőedény- és épületkerámiagyártó kisüzemet.
A gyár az első elismerését az 1873-as bécsi világkiállításon zsebelte be. Ezután fellendült az érdeklődés a Zsolnay-porcelánok iránt. Szép számú megrendelés érkezett Angliából, Franciaországból, Japánból, Amerikából, Svájcból, Ausztriából és még számos helyről.
A 15-20 munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a külföldi szakembereken kívül a Zsolnay család tagjainak is része volt. Vilmos gyermekei, Teréz, Júlia és Miklós folyamatosan közreműködtek a tervezésben, a továbbfejlesztésben és az értékesítésben is. A Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett magyaros és perzsa mintázatú porcelánok lettek a cég legjellegzetesebb és legikonikusabb portékái.
Az 1878-as párizsi világkiállításon hatalmas sikert aratott a Zsolnay család: hazahozhatták a „Grand Prix”-t, azaz a kiállítás aranyérmét, és egyúttal Zsolnay Vilmost kitüntették a Francia Becsületrenddel.
A porcelán dísztárgyakon és étkészleteken kívül mást is készítettek az üzemben. Megcsodálhatjuk a Zsolnay kerámiákat legjelentősebb épületeink díszítőelemein is. Ilyen épület például a Mátyás-templom, az Iparművészeti Múzeum, az Országház, a Kecskeméti Városháza.
A tárlaton jól végigkövethetőek a „Zsolnay-filozófia” jellegzetességei: a forma, a minta, a technika, és a színvariációk kavalkádja, sokszínűsége, egymásba-kapcsolódása, szín- és mintagazdagsága. Ezek azok a jellegzetességek, amelyek sztárrá emelték a nagyvilágban a Zsolnay kerámiákat.
A kiállítás mellett izgalmas épületsétákon is részt vehetünk, amelyek során a ResoArt Villa mellett a Liget Budapest Projektnek köszönhetően megújult, Zsolnay-kerámiákkal gazdagon díszített Millennium Háza titkait is megismerhetjük. Ha pedig már eleget sétáltunk és eleget kényeztettük magunkat vizuálisan és esztétikai értelemben, akkor mindenképpen fogyasszunk el egy finom teát vagy kávét – talán éppen Zsolnay porcelánból – a Városliget környékén lévő valamelyik hangulatos cukrászdában.
Ladinek Judit
színművésznő, a KultTippek szerkesztője
