170 éve született Csontváry Kosztka Tivadar, akinek festői pályája különös módon kezdődött. A kissé különc csendes fiatalember eredetileg gyógyszerésznek tanult, majd patikusként dolgozott. Állítólag egyszer egy meleg őszi délutánon egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni, és lerajzolta egy vénycédula hátuljára a szemközti négyökrös szekeret. A rajz láttán az idős patikavezető így kiáltott fel: – Hisz maga festőnek született! Ekkor Csontváry egy hangot hallott, amely ezt mondta: Te leszel a világ legnagyobb napút festője. És ő elindult azon az úton, amelyet neki szánt a sors.
Csontváry utazásai
Beutazta Európa nagyvárosait, hogy művészetet és festészetet lásson, tanuljon. Járt Rómában, Párizsban, 1894-ben Münchenben Hollósy Simon növendéke volt, majd Karlsruhéban, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát. Az 1890-es évek végén bebarangolta Dalmáciát, és később eljutott Egyiptomba, Palesztinába, Athénba és Szíriába is.
Számtalan tapasztalatot, inspirációt gyűjtött, szinte minden festménye egy városhoz, egy utazáshoz köthető. Két legjelentősebb művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához című festményeit például a libanoni hegyek ihlették.
A 170 éve született festő művei egy kiállításon összegyűjtve
A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény festményeiből nyílik kiállítás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Szépművészeti Múzeumban. Innen augusztusban a kiállítás Pécsre utazik, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A mintegy 40 művet felvonultató tárlat tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt. A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből.
„Elérte hát, amit akart, amiért élt, amiért a Tátra aljáról Taorminába, onnan Libanonba űzetett.” – írja a festő monográfusa, Németh Lajos az 1963-as budapesti Csontváry kiállítást méltatva, majd így folytatja életútjának áttekintését: ”Kortársai nevették és gúnyolták, hagyatéka csaknem egy fuvaros kezébe került, és ha nincs egy fiatal, jó ízléssel megáldott építőművész, Gerlóczy Gedeon, /akit a Csontváry gyűjtemény megmentőjeként emlegetnek/, akkor vásznaiból talán ponyvát szabdalnak.”
Istennek hála, hogy nem így történt!
Így aztán mi is megcsodálhatjuk ezt a lélegzetelállító, grandiózus kiállítást április 14-től július 16-ig a Szépművészeti Múzeumban.
Nos! Itt a tavasz, szabaduljunk ki a négy fal közül, irány a Városliget! Sétáljunk egy nagyot, lélegezzünk mélyeket a friss levegőből majd térjünk be a Szépművészetibe, hogy megcsodálhassuk az egyetemes művészettörténet néhány jelentős produktumát, amelyet egy zseniális magyar festőnek köszönhetünk: Csontváry Kosztka Tivadarnak.
