Cégünk elkötelezett híve a fenntarthatóságnak, reméljük, hogy ez az eddigi tevékenységünk és tetteink alapján már sokak számára egyértelműen látható. Küldetésünk, hogy a környezetbarát technológiák, innovációk és egyéb kezdeményezések minél szélesebb körben és minél gyorsabban elterjedjenek.

Ennek érdekében folyamatosan dolgozunk azon, hogy a kapcsolódó biztosítási igényeket felmérjük és azokat maradéktalanul kiszolgálhassuk. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, amelyeket a napelemes rendszerek biztosítási lehetőségeinek kidolgozása terén értünk el, mert hisszük, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt kaphat ez a jövőbe mutató technológia.

 

Faültetéssel a fenntarthatóságért ügyfeleinkkel együtt

 

2019 szeptemberében indítottuk el a faültetési projektünket, amelynek köszönhetően partnereink és ügyfeleink megkötött biztosításaik segítségével részt vesznek faültetési programunkban.

Jelenleg, a Föld Napján, 2020. április 22-én, mintegy 4300 facsemete ültetéséhez járultak hozzá ügyfeleink az új szerződések megkötésének révén. A további 7400 fa ültetése az etienne.hu hozzájárulása a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztéséhez.

Köszönjük ügyfeleinknek, hogy lehetővé tették a projekt sikeres elindítását!

Újabb terület kapcsolódott be a fenntartható erdőgazdálkodásba, melynek köszönhetően segítünk megvédeni a természetes erdőket és élőhelyeket, valamint csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

 

Energiaakác-telepítéssel a fenntarthatóságért és kisebb ökolábnyomért

 

Az energia- vagy fehér akác termelése jó megoldás a fenntartható, környezetkímélő erdőgazdálkodás szempontjából. Lássunk néhány fontosabb előnyt:

• könnyen telepíthető, könnyen nevelhető, igen energikus fiatalkori növekedés
• nem igényel különösebb növényvédelmet, vegyszeres kezelést
• szegényebb talajokon is nevelhető, tápanyagigénye alacsony
• az akácerdő a legnagyobb hordást nyújtó méhlegelő
• meggátolja a talajeróziót
• nagy a fűtőértéke

Kutatások szerint, a fehér akác – megfelelő termesztéstechnológia mellett – 5,4 tonna száraz faanyagot képes évente hektáronként teremni, ez a légkör szempontjából 2,68 tonna/ha/év szénmegkötést jelent! (Számítás alapja: Tudomány – Technológia által megjelentetett cikk)

20 évre vetítve, amennyi egy ültetvény élettartama, ez 53,6 tonna szénmegkötést jelent egy hektárra nézve.

---

Érdekes számok:

• 11 700 fa a pesti Duna-parton sorba ültetve az Árpád hídtól a Lágymányosi hídig érne
• 11 700 fehér akác annyi szén-dioxidot képes megkötni évente, mint amennyit 930 átlagos autó kipöfögtet egy évben (egyenként 15 ezer kilométert megtéve).
• 11 700 akác 20 év alatt 80 teherautónyi port szűr ki a levegőből

(Számítások alapja: agronaplo.hu, europarl.europa.eu)

---

 

11 700 akácot telepítettünk

 

Az etienne.hu számára, faültetési célra kijelölt területen 11 700 db facsemete, ún. energiaakác ültetvény került telepítésre Lábatlan külterületén. A telepített fák húsz évet élhetnek, és ez alatt az időtartam alatt többször is „learathatóak” lesznek. Az 1,6 hektáros ültetvény 20 éves fennállása alatt mintegy 85,76 tonna szenet képes megkötni a légkörből!

A kivágott és feldolgozott fakészletek helyben kerülnek majd feldolgozásra, értékesítésre és felhasználásra tűzifa, illetve pellet formájában. Ezzel is minimálisra csökken a szállítással, illetve feldolgozással kapcsolatos ökolábnyom.

 

 

A fatelepítés kapcsán feltettünk párat a legtöbbször felmerülő kérdésekből Csapuka József faültető partnerünknek, aki a lehető legtöbb információt igyekszik megosztani velünk az ültetvényünk megvalósulásáról és további alakulásáról.

 

Milyen talajviszonyok az ideálisak a telepítendő akácok számára?

Akác telepítésére legalkalmasabbak a homoki termőhelyek, de csernozjom (fekete föld, humuszos föld) és réti talajokon is termeszthető, ha azok többletvízhatásoktól mentesek. Hegyvidéken is megoldható erdőtalajokon, a sekélyebb termőrétegű, szárazabb oldalakon.

Mi is ilyen területen oldottuk meg a telepítést. Ezen is megnő az akác, és a végső learatást követően, kb. 20 év múlva már lényegesen jobb minőségű talajt kapunk, ahol akár az élelmezési célra való mezőgazdasági termesztés is megvalósulhat.

 

Milyen előkészítést igényel a talaj az ültetéshez?

Az akác tápanyagban szegényebb talajokon is megterem, sőt erdészeti célra kifejezetten ezek a talajok a legalkalmasabbak az akác termesztésére. Energetikai célú ültetvény esetén azonban a tápanyagban szegény termőhelyeken célszerű 15-15-15 NPK hatóanyagú vegyes műtrágyából 100-150 kg/ha adagot kijuttatni a szántás előtt.

Mi is alkalmaztunk műtrágyát, de a környezetkímélési szempontok miatt a tövek mellé tettük a műtrágyát a telepítés során, és ezt a módszert alkalmazzuk majd a jövőben a további ültetéseknél is.

 

Van valamilyen speciális szempont, amit figyelembe kell venni a telepítés során?

Az akác rendkívül fényigényes fafaj, ezért ideális esetben 2,7-3,0 m sortávolságú, és min. 0,4 m tőtávolságú ültetési hálózatba telepíthető. Az ültetvény telepíthető ősszel vagy tavasszal.

Továbbá gondolni kell a terület esetleges meredekségéből adódó gépi művelési és betakarítási lehetőségekre és korlátokra is. Figyelembe kell venni a fafaj fagyérzékenységét is. A mi ültetvényünk esetén a sortáv 2,7 méter, a tőtávolság pedig 0,7 m, így több hely és egyben fény jut egy-egy fának.

 

Milyen műveletekre kell fokozott figyelmet fordítani a későbbiekben?

A területápolás legfontosabb művelete a gyomirtás. Ezt sok helyen vegyszerekkel oldják meg. Mi azonban ezt környezetkímélő módon, mechanikusan, vegyszermentesen végezzük, traktorral, illetve kézzel, amikor majd szükségessé válik. A tárcsázáskor úgy kell beállítani a tárcsaleveleket, hogy a tárcsa a sorra dobja rá a földet, így elkerülhető a sorok kézi kapálása.

 

Van kártevője az akácnak? Számolni kell ilyen veszéllyel?

Az akác kórokozókra nem érzékeny, kártevők kevésbé károsítják. Fagyzugokban másodlagos rovar- és gombakárosítók felléphetnek. Ezek közül is az akácaknázó hólyagosmoly (Parentopa robiniella) és az akáclevél aknázómoly (Phyllonaryeter robiniella) kártételével lehet leginkább számolni. Személy szerint én még nem találkoztam ezekkel a kártevőkkel, soha nem volt ilyen kórokozó probléma, és senkiről sem tudunk, akinél lett volna.

Bizonyos mértékű vadkárral számolnunk kell, ugyanis nem kerítjük körbe a területet. A vadak védelme és szabad mozgása miatt nem környezetbarát megoldás egy kerítés felépítése. Továbbá, ennek a fajta védelemnek a hatékonysága is megkérdőjelezhető, hiszen a szarvas képes akár 180 cm-es kerítést is átugrani, a vaddisznót pedig sok esetben egy drótkerítés nem tudja távol tartani.

 

Milyen módszerekkel lehet biztosítani a tápanyagutánpótlást?

Az akác pillangós növény, a gyökérgumóiban található nitrogénkötő baktériumok növelik a talaj nitrogéntartalmát. Ez évi 50 kg/ha is lehet. Ennek megfelelően a betakarítást követően elegendő foszfor és káli trágyázással pótolni a kivont tápanyagot.

A helyben értékesített, felhasznált faanyag egy részének hamuját vissza tudjuk juttatni a talajba, ezzel a kálium műtrágya felhasználást tudjuk nagymértékben csökkenteni.

 

Hogyan és milyen időközönként történik a betakarítás?

Az energia célból termesztett akácot akár két-három évente lehet vágni. A betakarítást kis területen kézi megoldásokkal is el lehet végezni, de nagyobb területen a nemesnyár ültetvényekhez hasonlóan speciális betakarító kombájn használata a célszerű.

A betakarítás lehet hasonlóan az erdészeti módszerekben hosszúfás is, amikor csak a tőelválasztás történik a területen és a szárítás és beszállítás kötegben, egész szárhosszban történik. Köztes megoldásként a faanyag aprítása a terület szélén is megtörténhet.

Mi motorfűrésszel kidöntjük majd a fákat, aztán a saját darálóval a saját teherautóra fújjuk az aprítékot. A betakarító kombájn használata ilyen viszonylag kis területen nem gazdaságos.

 

Mi történik a betakarítás után az ültetvényen?

Az ültetvény a betakarítás után mind tő-, mind gyökérsarjakról felújul. Az ültetvényekben elsősorban a tuskósarjakra építünk, a gyökérsarjakat vissza kell szorítani, mert kezelhetetlen lesz a terület. A vágás és a faanyag területről való lehozása után a területet elő kell készíteni az új ciklusra.

A gyommentesítést és a tápanyag talajba való bejuttatását azonnal el kell. Ha nem tárcsázzuk be a lombozatot, akkor nem kell gyommentesíteni, mert takarva marad a talaj, és a gyomok az egy évvel későbbi lombzáródásig nem tudnak kifejlődni.