Napjainkban nincs az életünknek olyan területe, amelyet ne lehetne valamiképpen biztosítani. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Mit nevezünk egyáltalán biztosításnak? Mi a különbség a biztosítók és az alkuszok között? Hová fordulhat a leendő biztosított, ha tanácstalan és mit tehet a már biztosított, ha kárt szenved el és ügyét jó kezekben szeretné tudni?

 

Megannyi kérdés, ami megválaszolásra vár, és amelyek nyomán könnyen el is bizonytalanodhat az a személy, aki a témában nem elég tájékozott, vagy nem ismeri a fogalmak és a szakkifejezések pontos jelentését.

Az elkövetkezendő bejegyzéseket egy cikksorozatnak szánjuk, amelyben arra teszünk kísérletet, hogy a laikus olvasók számára is egyértelművé tegyük, hogy körültekintő helyzetelemzés és választás eredményeként nem lehetetlen a biztosított számára is kedvező feltételekkel biztosítást kötni, legyen szó akár egy gépjárműről, egy házról vagy akár egy személyről.

Ehhez elindulunk az alapoktól és néhány biztosításokkal kapcsolatos fogalom tisztázása után megmutatjuk, hogy egy biztosítás megkötése nem kell, hogy szükségszerűen rettegéssel töltse el az átlagembert, igenis lehet egy kis odafigyeléssel és jó döntésekkel jó szerződéseket kötni.

 

Mi a biztosítás?

 

Amikor valaki biztosítási védelmet keres, illetve biztosítási igényt fogalmaz meg, akkor erre irányulóan egy ajánlat készül (illetve alkusz esetén egy szerződési javaslat), amely tulajdonképpen a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat.

Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső személy, aki a leendő biztosítás szerződője lesz.

Az ajánlat létrejötte nem egyezik meg a szerződéssel, kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat a biztosítási kötvény, amely nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén pótolható, a biztosító adhat róla akár másolatot is. 

 

A biztosítások típusai

 

A biztosítás tárgya szerint

 

Három fő csoportba oszthatjuk a biztosításokat:

1. az egyéneket életükben, testi épségükben, egészségükben fenyegető károk anyagi következményei ellen védelmet nyújtó személybiztosításokra,
2. az élettelen dolgokban, tárgyakban, eszközökben esett károk kompenzálására szolgáló vagyonbiztosításokra,
3. és a felelősségbiztosításokra, amelyek abban az esetben jelentenek biztosítási védelmet, amikor nem a saját életünkben vagy vagyonunkban bekövetkező károkról van szó, hanem az általunk más életében és/vagy vagyonában okozott károkról.

 

A személybiztosításokat tovább bonthatjuk:

• élet-, 
• baleset-,
• és betegség biztosításokra. 

 

Ez a felosztás napjainkban már nem alkalmazható minden biztosítás típusra, mivel meglehetősen elavult.

Létezik már jó néhány olyan biztosítás (pl. az orvosi felelősségbiztosítás vagy a jogvédelmi biztosítás), amelyek csak nagyon erőltetve sorolhatók be bármelyik kategóriába.

 

A kár jellege szerint

 

– az elvileg és gyakorlatilag felmérhető nagyságú károkra kárbiztosítás,

– az elvileg vagy gyakorlatilag felmérhetetlen nagyságú károkra pedig összegbiztosítás köthető.

 

A kárbiztosítás esetében a biztosító kártérítése a kár tényleges nagyságától függ.

Az összegbiztosítások (ilyen pl. az életbiztosítás) esetében pedig a kártérítés a szerződésben előre kikötött biztosítási összegen alapszik.

 

A tartalékképzés szempontjából

 

Életbiztosítások

 

Ebből a szempontból az életbiztosítások teljesen eltérnek a többi biztosításfajtától, azaz az összes nem-életbiztosítástól.

Ennek oka a szerződési tartamok különbségében keresendő, továbbá abban, hogy ez alatt a tartam alatt mutat-e egyértelmű tendenciájú változást a kárvalószínűség.

Egy életbiztosítási szerződés általános esetben több éves, sőt több évtizedes tartamra szól. A halandósági valószínűség a szerződés tartama alatt állandóan nő, s a tényleges halálozás az egész állomány vonatkozásában várhatóan – kis ingadozással – az elméletileg várt érték körül alakul.

Ezekből és abból a tényből, hogy – ellentétben például a vagyonbiztosításokkal – az életbiztosítások esetében csak maximum egy kár következik be az egész tartam alatt, az adódik, hogy a biztosító az életbiztosítások esetében a tartam alatt összesen befizetett díjat használja fel kárkifizetésre, tehát a díjak nagy részét állandóan félreteszi, tartalékolja. Ennek következtében az életbiztosítónak nagy, stabil, hosszú távú tartalékai keletkeznek.

 

Kivétel ez alól a kockázati típusú biztosítások esete, amikor a biztosítónak csak akkor történik szolgáltatási kötelezettsége, ha bekövetkezik egy káresemény, ebben az esetben nem képeznek hosszú távú tartalékokat, itt az adott évi bevételekből kell fedezni az adott évi kifizetéseket és költségeket.

A kockázati életbiztosításnál a biztosítási esemény a biztosított halála, ami egy jól modellezhető adat a halandósági statisztikák segítségével.
Az ún. eléréses életbiztosítás biztosítási eseménye az életben maradás, azaz a „nem meghalás”, a biztosított személy életben léte a szerződés lejártáig.

A tartalékképzés ezért szükséges, hiszen a halandósági statisztikák alapján az adott évi elhunyt biztosítottak, akiknek nem kell szolgáltatást fizetni, nem rendelkeznének annyi befizetéssel, ami az életben maradottaknak adott szolgáltatásra megfelelő fedezetet adna.
Ezekben az esetekben gyakorlatilag a saját pénzüket kapják vissza, akik elérték a szerződés lejáratának az időpontját.

 

Vagyonbiztosítások

 

Tipikus nem életbiztosítások a vagyonbiztosítások. A vagyonbiztosítási szerződést – ellentétben az életbiztosítással – egy évre kötik, illetve általában automatikusan meg is hosszabbítják a következő évben/évre.
A szerződés megújításakor általában – speciális tényezőktől eltekintve – ugyanaz a kockázat, mint az előző évben.
Nem kell tehát folyamatosan gyűjtögetni (vagy legalábbis nem olyan mértékben, mint az életbiztosítások esetében) a díjakból a tartalékokat és a vagyonbiztosítások esetében az adott évi díj alapvetően az adott évi kárt fedezi.
A vagyonbiztosítások káringadozása viszont – szemben az életbiztosításokéval – nagyon szeszélyes. Ezért a vagyonbiztosítás egyes években nyereséges, míg másokban veszteséges is lehet.

 

Az életbiztosítás–nem életbiztosítás felosztás együtt jár egy szervezeti következménnyel, ami az Európai Unió szabályozásán alapulva meghatározza, hogy nem működhet olyan biztosítótársaság (a „szerzett jogon” így működők kivételével), amely mind élet-, mind nem életbiztosítással is foglalkozik.

Ennek pedig az a magyarázata, hogy a vagyonbiztosítások káreseményei sokszor hektikusan alakulhatnak, ami veszteséges időszakokat, azaz éveket jelent, amikor egy ilyen szabályozás hiánya esetleg arra csábítaná a biztosítási cég vezetőségét, hogy a keletkezett veszteséget az általuk kezelt életbiztosítások stabil tartalékából fedezzék.

Azért, hogy ez ne fordulhasson elő, hozták ezt a szétválasztásra vonatkozó intézkedést.

 

Szigorú szabályozások

 

Ebből is láthatjuk, hogy a biztosítótársaságokra konkrét és törvényben lefektetett szabályozás vonatkozik.

Ez a biztosítótársaságokra és alkuszokra vonatkozó szabályozási háttér rendkívül szigorú, a feltételektől, dokumentációtól kezdve az adatkezelésig és egyéb folyamatokig mindenre részletesen kitér.

Mivel egy-egy szerződés és melléklet igen terjedelmes, így csak kevesen olvassák el szóról szóra a teljes dokumentációt.

Pedig a káresemény előfordulásakor, illetve a kifizetési folyamatnál minden egyes szó fontos lehet!

A körültekintő választás és az ahhoz hozzásegítő szakértői oldal megtalálása viszont minden egyes ember saját felelőssége és feladata, amelyhez további információkat cikkünk következő részében igyekszünk szolgáltatni, részletesen kifejtve, hogy mi a különbség a biztosító és az alkusz között, valamint, hogy mire figyeljen a szerződő, mielőtt bármit is aláír.

 

Cikksorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy milyen nehéz ügyfélként egy biztosítási igényt megfogalmazni, mert az ember általában nincs vele tisztában, hogy milyen biztosításra van szüksége, illetve megmutatjuk, hogy hogyan lehetünk ebben a kérdésben határozottabbak és tájékozottabbak.

Hívjon minket!

+3670-773-5587

Írjon nekünk!